A SIBO-nál a baktériumok a vastagbélből bekerülnek a vékonybélbe
Bélrendszerünkben természetes módon rengeteg baktérium él, de ezekből a baktériumokból a vastagbélben lényegesen több van, mint a vékonybélben. A vastagbélben akár százezerszer több baktérium is lehet, mint a vékonybélben, de a baktériumok száma mellett faji összetételükben is különböznek. Megkülönböztethetünk tehát vékonybélre jellemző és vastagbélre jellemző baktériumokat. És miben különböznek a belek?
Az emésztőrendszerünkben a táplálék először a vékonybélen halad át, ahol különböző emésztőnedvek lebontják elemi összetevőire, amelyek aztán felszívódnak, és a vér által eljutnak oda, ahol szükség van rájuk. A vastagbélbe kerülnek azok az ételmaradékok, amelyeket a vékonybél nem tudott megemészteni. Itt jönnek segítségül a baktériumok, amelyek lebontják azt, amit a szervezetünk nem tud önmagától megemészteni. A baktériumok által feldolgozott táplálék egy része itt felszívódik a szervezetünk számára, egy részét pedig a baktériumok megtartják jutalmul. Ez tehát egy nagyon harmonikus kapcsolat, amely mindkét fél számára előnyös. De mi történik, ha a vastagbél baktériumai bejutnak a vékonybélbe?
Forrás: Canva.com
A kontaminált vékonybél szindróma során túlszaporodnak a vékonybélben lévő baktériumok, vagy a vastagbélre jellemző baktériumok átszaporodnak a vékonybélbe. Ez megzavarja a harmonikus kapcsolatot, és a baktériumok elkezdhetik felemészteni akár az alapvető táplálékösszetevőinket is. Ez megakadályozza a természetes emésztést és a tápanyagok felszívódását a vékonybélben, és problémák alakulnak ki.
Miként nyilvánul meg a SIBO?
A baktériumok a táplálék emésztése során gázokat termelnek, amelyek túlzott mennyiségben puffadást és ezzel járó hasi fájdalmat okozhatnak. A vékonybélben lévő gázok túltengése szivárgást és ezáltal flatulencát, azaz “szeleket” is okozhat. A keletkező gázok egyike, konkrétan a metán, valószínűleg részt vesz a székrekedés kialakulásában.
Egyes élelmiszer-összetevőket a baktériumok olyan vegyületekké alakíthatják át, amelyek irritálják a bélnyálkahártyát. A nyálkahártya erre fokozott vízkiválasztással reagál, ami hasmenéshez vezethet.
Ha a baktériumok nagy mennyiségben vannak jelen a vékonybélben, akkor elkezdhetnek versenyezni velünk a táplálékért. Ez alultápláltsághoz, azaz nem megfelelő táplálékbevitelhez vezet fehérjék, zsírok vagy vitaminok formájában, és ehhez kapcsolódó súlyos problémákhoz, például vérszegénységhez vagy fogyáshoz.
További tünetek lehetnek a hányinger, a fáradtság és az általános gyengeség.
Mikor alakul ki a SIBO?
A SIBO kialakulása gyakran összefügg a vékonybél mozgásképességének károsodásával. A vékonybél szabályos időközönként továbbítja tartalmát, és vele együtt a baktériumokat a vastagbélbe. Ez a folyamat hajlamos megzavarodni, ha a vékonybél izomzata nem működik megfelelően. Ezt különböző betegségek okozhatják, ilyen például a cukorbetegség, amelynél a bélmozgást befolyásoló idegek károsodhatnak, vagy az olyan neurológiai betegségek, mint a Parkinson-kór, amelyet általános mozgáskorlátozottság jellemez.
A béltartalom mozgását különböző bélrendszeri rendellenességek is akadályozhatják, mint például a divertikulumok, a bél falában lévő kidudorodások, amelyekben a baktériumok megrekedhetnek. Problémák akkor is előfordulhatnak, ha sérül a vékonybél, például Crohn-betegség során vagy műtét után.
A SIBO-hoz kapcsolódó egyéb betegségek közé tartoznak:
- Irritábilis bél szindróma (IBS),
- lisztérzékenység,
- hypochlorhydria, csökkent gyomorsavtermelés,
- rosacea,
- szkleroderma,
- májzsugorodás,
- nem alkoholos szteatohepatitisz.
A SIBO diagnózisa
Mivel a SIBO tünetei nagyon nem specifikusak és hasonlítanak más emésztőrendszeri betegségekre, a betegséget gyakran nem diagnosztizálják. Néha az olyan szövődmények, mint az alultápláltság, jelezhetik a SIBO diagnózisát.
A SIBO-t elsősorban az úgynevezett hidrogén kilégzési teszttel diagnosztizálják. Ez egy nem invazív, fájdalommentes vizsgálat, amely a vékonybélben lévő baktériumok által termelt gáz mennyiségét méri. A vizsgálatot úgy végzik, hogy a páciensnek éhgyomorra cukorból és laktulózból (vagy xilózból) álló oldatot kell innia, amely a baktériumok táplálékául szolgál. Ezután egy légzésvizsgálat segítségével mérik a baktériumok által termelt gáz mennyiségét. Tehát minél több a gáz, annál több baktérium van jelen a vékonybélben.
A SIBO esetén a probiotikumok is hasznosak lehetnek
A SIBO-t elsősorban antibiotikumokkal kezelik, akár rövid távon, akár hosszabb ciklusokban, ha a betegség visszatér. Az antibiotikumok a baktériumok hatékony elnyomására szolgálnak, kordában tudják tartani őket. Az antibiotikumok szedése azonban jelentősen felboríthatja a bél mikroflórájának összetételét, ami a SIBO-hoz hasonló tünetekkel jelentkezhet. Ebben az esetben célszerű probiotikumokat szedni.
Mi lenne, ha antibiotikumok helyett probiotikumokat szednénk a kezelés kezdetétől fogva? Egyes tanulmányok szerint a probiotikumok a SIBO kezelésében valamivel hatékonyabbnak bizonyultak, mint az antibiotikumok. A bélfal erősítésének képessége, valamint egyes probiotikumok gyulladáscsökkentő, immunszabályozó és antimikrobiális tulajdonsága pozitív hatással lehet a SIBO kezelésére. Egy vizsgálatban, amelyben a betegek egy Lactobacillus plantarumot és Lactobacillus rhamnosust tartalmazó termék kombinációját kapták, ezek a baktériumok képesek voltak elnyomni a SIBO tüneteit. A probiotikumokat inkább a SIBO kevésbé bonyolult eseteiben ajánlják, vagy ha a SIBO irritábilis bél szindrómával társul, amely kezelésére szintén alkalmasak lehetnek. Legalább néhány hétig kell szedni őket ahhoz, hogy megfelelő hatást fejtsenek ki.
Étrend SIBO esetén
A vastagbélben lévő baktériumok részt vesznek az olyan táplálék lebontásában, amelyet a szervezetünk nem tud feldolgozni. Ezek főként az úgynevezett FODMAP-ok – erjeszthető szénhidrátok, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben. A SIBO esetén a túlszaporodott baktériumok idő előtt, azaz már a vékonybélben elkezdik lebontani ezeket a szénhidrátokat, ami a betegség olyan kellemetlen tüneteivel jár, mint a hasmenés, puffadás vagy hasi fájdalom. Az ilyen szénhidrátok táplálékkal történő bevitelének megszüntetése vagy csökkentése ezért enyhítheti a SIBO egyes tüneteit.
Milyen szénhidrátokat kell kerülni a FODMAP diéta során?
- F – fermentálható; azaz erjeszthető – enzimatikusan lebontható mikroorganizmusok, például baktériumok vagy élesztőgombák által
- O – oligoszacharidok; pl. a gabonafélékben található fruktánok vagy a hüvelyesekben található galaktánok
- D – diszacharidok; pl. a tejben és tejtermékekben található laktóz
- M – monoszacharidok; pl. gyümölcsökben, zöldségekben és mézben található fruktóz
- A – and
- P – poliolok; pl. édesítőszerként használt szorbitol, mannitol, xilitol
Magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek, amelyeket kerülni kell:
- articsóka
- fokhagyma
- hagyma
- bab
- borsó
- körte
- alma
- árpa
- méz
- tejtermékek
- ízesített gabonapelyhek
- búza
- rozs
- édesített italok
- aszalt gyümölcsök
- lencse
Mivel a SIBO kezelhető, ez a diéta csak átmeneti is lehet. Egyelőre azonban élvezheti például a következő ételeket:
- földimogyoró
- leveles zöldségek
- hús
- sárgarépa
- néhány gyümölcs (eper, narancs, áfonya, szőlő)
- olajbogyó
- zabkása
- quinoa
- rizs
- tojás
- burgonya
