Testünk és társadalmunk
Habár a testre vonatkozó ideálok minden időkben jelen voltak, az, hogy ez miként alakult, az adott kultúra és az adott társadalmi berendezkedés jelentősen befolyásolta. Ameddig a történelem során a legtöbb esetben a teltebb testalkat a termékenységet, gazdagságot szimbolizálta, addig például a középkor szélsőséges vallásos nézetei sok esetben megkövetelték a test megvetését, kínzását, az önsanyargatást és önéheztetést.
Jelen korunkra leginkább úgy tekinthetünk, ahol a két szélsőség egyidőben mutatkozik meg. A fejlettebb társadalmakban uralkodó jólét táptalaja lett az elhízásnak, ugyanakkor a social media diktálta elvárások hatására kialakult “társadalmi testképzavar” szinte már általánosnak mondható. Ezzel együtt a különböző evészavarokban, például az anorexia nervosában vagy a bulimia nervosában szenvedők száma szélsőségesen megemelkedett. Az adott feltételek és az elvárások sora nem tiszta; hogyan alakítsak ki pozitív és koherens énképet egy olyan társadalomban, ahol a cél legtöbb esetben a sovány testalkat elérése, és ugyanakkor ahol minden igény gyorsan és azonnal kielégíthető. Fogadjam el magam plusz kilókkal, kövessem a plus size modellek által képviselt “testpozitív”nézeteket? Vagy csatlakozzak inkább azokhoz, akik Instagram és Tiktok oldalt vezetnek fogyásukról, életmódváltásukról és akik a lehető legegészségesebb és leginkább kalóriaszegény smoothie receptjeiket osztják meg követőikkel?
Elhízás - betegség vagy szokás?
Bárhogy is tekintünk az elhízásra, bármi is álljon mögötte, a legtöbb esetben betegségként definiálhatjuk. Az fontos, hogy a genetikai tényezők szerepe releváns szempont az elhízás perspektívájában. Maga az elhízás is, ahogy sok más jelenség gén-környezet kölcsönhatás eredményeképp is leírható. Habár genetikánk szempontjából hajlamosabbak lehetünk az elhízásra, az lényeges, hogy maga a genetikai fogékonyság kevés, és az elhízáshoz különböző környezeti feltételek jelenléte is szükséges. Ilyenek például az eltérő étkezési szokások, amit kezdetben szüleink alakítanak ki, mi pedig a későbbiekben vagy tovább visszük azt, vagy új szokásokat hozunk létre.
Forrás: Canva.com
Ha az elhízásra betegségként tekintünk, fontos, hogy elkülönítsük a testi és a lelki vetületét. Számos szomatikus megbetegedés okozhat elhízást. Ilyen lehet többek között a pajzsmirigy alulműködés, a Cushing-szindróma vagy a különböző emésztőrendszeri betegségek. Az elhízás mögött ugyanakkor számos esetben lelki tényezők állnak. Hadd szemléltessem egy egyszerű példával. Csecsemő-és kisgyermekkorban mind a gyermek táplálása, mind pedig a gyermek megnyugtatása központi jelentőségű. Ezek lényegében kéz a kézben járnak egymással. Sokszor azonban nehéz meghúzni a határt aközött, hogy az étel mikor szolgálja valóban a gyermek megnyugtatását, vagy mikor alakul át szokássá az, hogy ha a gyermek sír, akkor megetetjük. Ha a kisgyermek sír, nyűgös, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy akkor is a kezébe nyomunk egy csokit, ha valójában nem is igényli, lényegében “betömjük” vagy “befogjuk” vele a száját. A gyermek ennek a hatására a legtöbb esetben valóban lecsillapodik. De mit tanul meg belőle? Azt, hogy az evést önmegnyugtatásra használhatja. Azt, hogy ha feszült, ideges vagy szomorú, azt az étkezéssel csillapíthatja. Ez a tanult magatartásforma végig kísérheti az életünket, és könnyen elképzelhető, hogy a stresszre felnőttként is hasonlóképpen reagálunk majd, és a negatív érzelmi állapotokat az étkezéssel próbálhatjuk ellensúlyozni.
Sok kalória vagy sok stressz?
Az, hogy a testi megbetegedések sok esetben lelki okokra vezethetők vissza, már régóta ismert a pszichológia tudományában. A pszichés zavarok okozta szomatikus betegségek kialakulását a pszichoszomatika tárgyalja.
Forrás: Canva.com
Az elhízás lelki vonatkozása legtöbb esetben az érzelemszabályozás zavarára vezethető vissza. Az étel, az étkezés alapvetően pozitívan megélt jelenség az ember számára. Alapvető szükségletünk egyikét képezi a táplálkozás, amely lényegében örömforrásként is szolgál. Mindez általános humán motiváció, azonban fontos az is, hogy a kultúra és az ahhoz kapcsolódó szokásaink jelentősen befolyásolják. A pozitív történéseket általában egy finom vacsorával ünnepeljük meg, illetve megtanuljuk azt is, hogy mivel az étkezés egyfajta örömforrás, így a negatív érzelmi állapotokat enyhítheti.
Fontos megemlíteni a stressz szerepét. Az evést megküzdésként is alkalmazhatjuk, ezt nevezzük érzelmi evésnek. Mindez sokkal erőteljesebben jelentkezik, ha hosszú távon vagyunk kitéve krónikus stressznek. Ebben az esetben a hipotalamusz- hipofízis-mellékvese tengely aktivitása fokozódik, ennek hatására pedig fokozottan termeli a kortizolt, amit más néven stresszhormonnak is nevezünk. A stressz hatására nem csupán a kortizol, hanem az inzulinszint is megemelkedik, amely a zsír raktározásához járul hozzá. Ezekben az esetekben nem feltétlenül szükséges az elhízáshoz az, hogy az elvártnál több kalóriát vigyünk be, hiszen ilyenkor nem a többletkalória vezet elhízáshoz. A stressz a rossz alvásminőségen keresztül is befolyásolja emésztésünket és testsúlyunkat. A stressz és szorongás a legtöbb esetben alvászavarhoz vezet, a rossz minőségű vagy nem megfelelő mennyiségű alvás pedig szintén az elhízás táptalajaként említhető. Számos kutatás mutatott rá arra, hogy krónikus stressz esetén a kalóriaégetés nehezített, hiszen az anyagcsere lelassulásával jár együtt, így növeli az elhízás valószínűségét.
Az érzelmi evés és a fizikai éhség néhány megkülönböztető jegye:
- az érzelmi evés általában valamilyen emocionálisan megterhelő helyzetet/ eseményt kísér
- az éhségérzet nem fokozatosan jelentkezik, hanem egyik pillanatról a másikra áll be
- érzelmi evés esetén fokozottan kívánjuk a sós és édes ételeket
- a teltségérzet nehezen áll be, szinte lehetetlen jóllakni
Néhány olyan pszichológiai komponens, amely „elősegíti” és fenntartja a túlsúlyt:
- alacsony önértékelés és torzult testkép
- az érzelmek elkerülése vagy elfojtása
- az önmagunkkal kapcsolatos szélsőséges elvárások és mércék
- szorongás/ stressz
A probiotikumok szerepe az elhízás megelőzésben és kezelésében
- A probiotikumok javítják a bélflóra egyensúlyát, ami kedvező hatással lehet a testsúly alakulására.
- Elősegítik az anyagcserét, befolyásolják a zsírok lebontását és a kalóriafelhasználást, így kontroll alatt tartják a testsúlyt.
- A különböző gyulladásos emésztőrendszeri megbetegedések növelik az elhízás valószínűségét. Mivel a probiotikumok csökkentik a gyulladásos folyamatokat, így pozitívan befolyásolhatják a testsúlyt is.
Összegzés
Az elhízással kapcsolatos, egyik leginkább kórosnak nevezhető társadalmi jelenség, az elhízás komplex képének a leegyszerűsítése. Sok esetben nem vesszük figyelme azt, hogy kialakulását számos tényező és azoknak az együttes kölcsönhatása befolyásolja. A kép sokkal árnyaltabb annál az elképzelésnél, hogy „a kövér ember sokat eszik, és ő tehet a testsúlyfeleslegéről”. Érdemes a jelenséget egészében, átfogóan szemlélni. Fontos, hogy igyekezzünk felszámolni az elhízott emberekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és az áldozathibáztatás helyett az érintettek megsegítését és támogatását az előtérbe helyezni. Ahogy fontos az, hogy támaszt nyújtsunk környezetünk számára, úgy szintén fontos az is, hogy mi magunk is merjünk segítséget kérni, és elfogadni azt.
