Rost – mire való és hogyan segíti az emésztésünket?

Rost – mire való és hogyan segíti az emésztésünket?

Manapság rengeteg információval, tanáccsal és tippel találkozunk a rostokkal kapcsolatban. Tehát mi is az a rost, és miben segít? Miért és mennyit fogyasszunk belőle?

A rost a normális étrend fontos része. Igen, sokan nem tudják, hogy a rost nemcsak táplálék-kiegészítőként szolgál, hanem a napi kiegyensúlyozott étrendben is előfordul. A közzétett adatok alapján azonban tudjuk, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világ más országaiban is sokan nem táplálkoznak kiegyensúlyozottan, és többek között nem visznek be megfelelő mennyiségű rostot. Ebben az esetben célszerű kiegészíteni.

Mi az a rost?

Növényi eredetű szénhidrát, amelyet az emészthetetlen poliszacharidok közé sorolunk. Az emészthetetlen azt jelenti, hogy emésztőrendszerünk nem tudja lebontani enzimatikus „berendezése” segítségével. Ezen a ponton sokan megállnak, és felteszik maguknak a kérdést: “Akkor miért olyan fontos a rost, amikor a szervezetünk nem tudja lebontani?”

Az oldhatóságuk szerint két típust különböztetünk meg:

1. Oldható rostok

Az oldható rostok képesek erjeszteni és felszívni a vizet az emésztőrendszerben, ami a jóllakottság érzéséhez vezet. Úgy működik, mint egy prebiotikum, azaz tápanyag a baktériumflóra számára.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak oldható rostokat?

  • Borsó
  • Bab
  • Zab
  • Alma
  • Banán
  • Brokkoli
  • Répa
  • Gyökérzöldségek
  • Burgonya
  • Psyllium

2. Oldhatatlan rostok

Az oldható rostokkal ellentétben az oldhatatlan rostok nem erjednek. Növelik a belek tartalmának térfogatát, ami lerövidíti az étel emésztőrendszerben való tartózkodási idejét. A székletben potenciálisan veszélyes salakanyagok is vannak, amelyek így könnyebben és hamarabb távoznak az emésztőrendszerből.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak oldhatatlan rostokat?

  • Teljes kiőrlésű élelmiszerek
  • Gabonafélék
  • Diófélék
  • Zöldbab
  • Cukkini
  • Paradicsom
  • Zeller
  • Gyümölcshéjak

A rostok rendkívül fontosak az emberi szervezet számára, különösen a funkcionális és zavartalan emésztés szempontjából. Ezek a funkciói:

  • Segítik az emésztést.
  • A rostok megkötik a vizet, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében.
  • Hozzájárulnak a jóllakottság érzéséhez, ami hosszabb ideig teltségérzetet eredményez és hozzájárul a testsúlykontrollhoz.
  • Támogatják a bélperisztaltikát (bélmozgást).
  • Elősegítik a salakanyagok távozását.
  • Segítik a könnyebb székletürítést.
  • A fermentált rost gátolja az egyes kórokozók (pl. a Clostridium és Enterobacteriaceae) szaporodását.
  • Hozzájárulnak a jótékony bélbaktériumok (Bifidobacterium és Lactobacillus) szaporodásához.
  • Segítik a probiotikumok szinergikus hatását, melynek alapvető funkciója az eubiózis, azaz a bélrendszer pozitív környezetének előidézése, illetve a káros mikroorganizmusok elnyomásának támogatása.
  • Segítik szabályozni a vércukorszintet, ami fontos a cukorbetegek számára.
  • Tanulmányok szerint a kellő mennyiségű rostot fogyasztó embereknél kisebb a stroke, az ischaemiás szívbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás kockázata, mint a minimális rostbevitellel rendelkezőknél.

Forrás: Canva.com

Mennyi rostra van szükségünk?

Az ajánlott rostmennyiség 25-30 gramm rost/nap egy felnőtt számára. Mi a valóság? Szakmai adatbázisok szerint a felnőtt betegek átlagosan mindössze 12-15 gramm rostot fogyasztanak, ami az ajánlott mennyiség fele.

Hogyan nyilvánulhat meg a rosthiány?

  • Székelési nehézségek
  • Puffadás és gázképződés
  • Aranyér
  • Káros hatás a bél mikrobiomára
  • Legyengült immunitás
  • Más betegségek

A mai rohanó világban, amikor étrendünk nagy része feldolgozott élelmiszerekből áll, a lakosság nagy része rosthiánnyal küzd. Vannak azonban olyanok is, akik hosszú ideig fogyasztanak nagyobb mennyiségű rostot, és ők ugyanúgy különféle betegségekben és egészségügyi problémákban szenvedhetnek. Mint a legtöbb táplálék-kiegészítő esetében, a rostokra is érvényes, hogy “a jóból is megárt a sok”.

A megnövekedett rostfogyasztás káros mellékhatásokat okozhat, mint például puffadás, hasmenés vagy felszívódási zavar (különösen az ásványi anyagok esetében). Fokozottan megfontolandó a rostok hosszan tartó nagy mennyiségű adagolása, különösen terhes és szoptató nők, gyermekek és táplálkozási zavarokkal küzdők esetében.

Röviden összefoglalva tehát érdemes megjegyezni, hogy a megfelelő mennyiségű rost bevitele lényeges része a kiegyensúlyozott és változatos étrendnek. A rost megtalálható pl. a teljes kiőrlésű termékekben, hüvelyesekben, gyümölcsökben, zöldségekben és burgonyában és nélkülözhetetlenek az emésztőrendszerünk, a szív- és érrendszerünk és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.

Egy nő, aki Symprove-ot fog a kezében

Források:

https://europepmc.org/article/med/2819947

https://academic.oup.com/nutritionreviews/article/67/4/188/1901012

https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/in-depth/fiber/art-20043983